Sarri (givemesport)

Mi volt ez, Mister Sarri?

A tegnapi Juve-Atalanta összecsapást remekül bemutatja a hosszabbítás pár perce, miután Ronaldo tizenegyesgóljával kiegyenlített a Juventus. A torinói klub játékosai látványosan igyekeztek eldugni a labdát, igyekeztek nulla kockázatot vállalni, lassítani a játékot, egyszóval mindent megtettek, hogy 2:2 maradjon az állás.

Ez is egyértelműen mutatta, melyik volt a jobb csapat a pályán tegnap este, melyik csapat az erősebb, és ez most az Atalanta. Sarri vezetésével a Juve eljutott arra a szintre, hogy már nem ők a legfélelmetesebb, legkegyetlenebb csapat Olaszországban, és innen nehéz lesz visszajutni az Allegri vezette csapat szintjére. Talán már Agnelli is bánja, hogy elengedte General Max-ot, mert bár Allegri nem a szép játék híve volt, az eredmények garantáltan érkeztek.

A Juventus ezzel a döntetlennel tulajdonképpen megnyerte a Scudettot, még Sarri ellenére is, mivel a különbség a torinói gárda és a többiek között egyszerűen túl nagy. Ez a Lazio nemhogy arra nem gondolhat, hogy ledolgozza nyolc pontos hátrányát, de még azon is izgulniuk kell, hogy egyáltalán a biztos BL indulás meglegyen. Az Inter is krízisben van (Conte alakulata 11 pontos hátrányban van, de egy mérkőzéssel kevesebbet játszott), és most már az Atalanta is 9 ponttal van lemaradva. Ez azonban nem Sarri Scudettoja lesz, neki ugyanis vajmi kevés köze van ehhez a csapathoz, és a csapat esetleges sikereihez: nem hozott új elképzelést, nem hozott szemrevaló játékot. És most már a csapat formája is pocsék, mivel a Juventus edzője teljesen elzárkózik az egyébként bevált 4-4-2-es rendszertől, mivel az tőle idegen. 

Nagy kérdés az, hogy az a csapat, ahol Ronaldo és Dybala játszik, körülvéve egy rakás kiváló játékossal, miért nem képes élvezhető focit játszani, vagy az, hogy egy Toloi és Palomino szintű játékosokból álló csapat Torinóban hogyhogy megérdemelt győzelmet arathatott volna? Nincs válasz ezekre a kérdésekre, természetesen azon kívül, hogy jelenlegi formáját tekintve ebben az olasz mezőnyben az Atalanta megérdemelné a Scudettot. Most (még) Ronaldo két tizenegyesgólja megfosztotta őket ettől, azonban ez nem lesz mindig így. Gasperini pedig joggal füstölöghet azon, hogy ez csak Olaszországban tizenegyes, és igaza van: ez a felfogás idegen a labdarúgástól (múlt héten mondjuk épp a Juventust sújtotta ez a szabály, és lehet, hogy anélkül a gól nélkül nem áll fel a Milan 0:2-ről).

– Hé, Cristiano, ez meg mi volt?
– Fogalmam sincs, Paulo…

Sarri nem volt következetes ami a felállást illeti, és bár ezidáig folyamatosan tiltakozott, most mégis egy 4-4-2-höz nagyon hasonló felállással játszatta a csapatot, különösen azokban a szakaszokban volt ez látványos, ahol a Juve védekezett. Feladta Pjanicot, behozta Bentancurt és Rabiot-t  középre, visszahúzta Bernardeschit a középpálya vonalára, Matuidi pedig bal oldalon kezdett. Abban reménykedett, hogy így távol tudja tartani az Atalantát a kaputól, de nem érte el a kívánt hatást: bár Gasperininek egy utolsó pillanatos sérülés miatt nem állt rendelkezésre Gosens, és helyette Castagne kezdett, ez azonban nem törte meg a bergamói alakulat támadó kedvét. 

Sarri felállása támogathatta volna Ronaldot és Dybalát, akik így elég közel tudtak maradni az Atalanta kapujához, és segíthették volna egymást. Valójában viszont az egész első félidőben nem igazán találták meg a rést a bergamóiak pajzsán. Az argentin játékos jól kezdett, aztán nagyon elszeparálta magát, és beleszürkült a mezőnybe, a portugál meg mintha nem is lett volna a pályán. 

Zapatáéknak továbbra is nagyon megy

Cristiano nem találta sem a labdát, sem a társakat az első 5 percben, amíg a Juve próbált nyomni, és Dybala tündökölt, egészen Zapata 15 percben esett góljáig. Freuler lopta le Dybala lábáról a labdát egy meglehetősen erőteljes belépő után (a játékvezető várt is a VAR jelzésére, mielőtt megadta a gólt), Gómez szépen találta meg a kolumbiait, aki lepattintotta magáról Bentancurt, és szép gólt szerzett. A Juve azonban hátrányban sem tudott váltani, nem tudtak veszélyes akciót felépíteni egészen a 43-ik percig, amikor Ronaldo próbált fejjel gólt szerezni Dybala beadásából (melyet végül les miatt visszafújt a játékvezető).

A játék képe nem sokat változott a második félidőben sem, a Juve gyakorlatilag semmit nem csinált, azonban Dybala beadása De Roon karját érte, és Ronaldo 10-ik tizenegyesgóljával ismét döntetlen volt az állás. A mérkőzés ekkor egy kicsit kiegyenlítettebbé vált, egészen Malinovskiy beállásáig, és Ronaldo óriási helyzetéig (szépen vette át a labdát, ballal ráküldte, Gollini pedig nagyot védett). Aztán az ukrán játékos megszerezte a vezetést az Atalantának, amelyet Ronaldo ismét egy tizenegyessel egalizált a 90-ik percben, beállítva a 2:2-es végeredményt. 

Forrás: calciomercato.com

Megosztás itt: facebook
OSZD MEG FACEBOOKON

Ha tetszettek a cikkek, kövess minket Facebook-on és Instagramon!